SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS

A törvényi előírások megkövetelik, hogy minden cég rendelkezzen székhellyel.
A cég székhelyéül olyan ingatlan szolgálhat, amelynek használatára a cég tulajdonosként vagy más jogcímen, például bérlőként, szívességi használóként jogosult.

Előfordulhat, hogy a cég nem rendelkezik saját ingatlantulajdonnal és a székhelyet nem tudja a tagok ingatlanában sem biztosítani.
Nem kizárt az sem, hogy a tagok nem kívánják a saját lakóingatlanukat egyben a cég székhelyeként is használni. Ilyen és hasonló esetekben sokszor kerül sor székhelyszolgáltató igénybevételére.

A székhelyszolgáltató olyan cég vagy más személy, aki a megbízó cégnek szerződés útján székhelyet biztosít olyan ingatlanban, amelyet a megbízó ténylegesen nem használ.
Ebben az esetben a cég a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeket a székhelyén székhelyszolgáltató útján teljesíti. Fontos, hogy székhelyszolgáltatónak nem csak az minősül, aki üzletszerűen (rendszeresen, díjazás fejében) folytat ilyen tevékenységet.
Az is székhelyszolgáltatónak minősülhet, aki például díjazás nélkül nyújtja e szolgáltatást.

Székhelyszolgáltatás keretében székhelyül főszabály szerint olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a székhelyszolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, akkor a székhelyszolgáltatás az ingatlanban akkor nyújtható, ha az ingatlan tulajdonosa a székhelyszolgáltatáshoz előzetes írásbeli hozzájárulását adta és az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
- a megbízó cég és a székhelyszolgáltató a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
- a székhelyszolgáltató a cég cégjegyzék adatai között, mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
- a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.