RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a munkaviszony főszabály szerint általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
Ha a felek ettől eltérően, részmunkaidős foglalkoztatásban szeretnének megállapodni, akkor arról a munkaszerződésben rendelkezniük kell.
Amennyiben ezt nem teszik meg és a megállapodásukból „kimarad” ennek a kérdésnek a szabályozása, akkor a munkaviszony mintegy automatikusan, a törvény erejénél fogva általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
Éppen ezért a feleknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a munkaszerződés tükrözze akaratukat és tartalmazza az ahhoz szükséges rendelkezéseket.

Az általános teljes napi munkaidő mértéke 8 óra.
A részmunkaidő ettől eltérően egy rövidebb munkaidőt feltételez.
A részmunkaidő tekintetében az Mt. nem szab korlátot, ugyanis a munkaidő-beosztás szabályai körében rögzíti, hogy részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje 4 óránál rövidebb is lehet.
Nincs tehát akadálya annak, hogy akár heti 1 órás részmunkaidőben kerüljön sor a munkavállaló foglalkoztatására. A részmunkaidős foglalkoztatás sajátossága, hogy a kizárólag hétvégén – tehát szombaton és vasárnap – részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók esetében a munkáltatónak nem kell a havi egy vasárnapi pihenőnapot biztosítania.

Részmunkaidős foglalkoztatás