|
||
2024-ben az 1959-ben születettek számára nyílik meg ez a kérdés 65.
születésnapjuktól kezdődően.
Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát a nyugdíj mellett, és azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését kívánják a legjobb módon rendezni.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
Szolgálati idő követelmény
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Időpontok
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 1959-ben születettként 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és majd a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben fogunk először részesülni.
Ha halasztás történik, és 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A halasztás előnye a nyugdíjnövelés.
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)
A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Például: ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.
Nyugdíjrögzítés – a 65. születésnapra A Tny. 82.§-a szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítését.
Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíj emelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Az 1959-ben született személyek 2024-ben betöltésre kerülő 65. születésnapjuk időpontjára kérhetik a nyugdíj rögzítést.
Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát a nyugdíj mellett, és azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését kívánják a legjobb módon rendezni.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
Szolgálati idő követelmény
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Időpontok
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 1959-ben születettként 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és majd a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben fogunk először részesülni.
Ha halasztás történik, és 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A halasztás előnye a nyugdíjnövelés.
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)
A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Például: ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.
Nyugdíjrögzítés – a 65. születésnapra A Tny. 82.§-a szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítését.
Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíj emelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Az 1959-ben született személyek 2024-ben betöltésre kerülő 65. születésnapjuk időpontjára kérhetik a nyugdíj rögzítést.