LELTÁROZÁS
2024
A leltárkészítés buktatói
Az
ellenőrzések során egyre többször tapasztalja az adóhivatal, hogy a
társaságok leltározási tevékenysége nem teljeskörű.
Rendszeresen
előfordul, hogy revízióra csak a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó
leltárakat adják át, más mérlegsorokhoz kapcsolódó leltárral az adózók
nem rendelkeznek.
A számvitelről szóló törvény előírása alapján a gazdálkodónak
a számviteli politika keretében el kell készítenie a leltárkészítési és
leltározási szabályzatát.
A gazdálkodónak a könyvvezetésre, a
bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell
kialakítania, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán
túl a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is
alkalmas legyen.
Továbbá a valódiság elvét szem előtt tartva a
könyvekben rögzített, a beszámolóba felvett tételeknek a valóságban is
megtalálhatónak, bizonyíthatónak és kívülállók által is
megállapíthatónak kell lenniük.
A leltározás alatt tehát nem csak az áruk, anyagok, tárgyi
eszközök, pénzeszközök leltározását kell érteni, hanem a követelések,
kötelezettségek leltározását is, ennélfogva a gazdálkodónak valamennyi
mérlegsorát alá kell támasztani leltárral.
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a
mérleg tételeinek alátámasztásához a gazdálkodóknak olyan leltárt kell
összeállítaniuk, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a
mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és
értékben.
A számviteli törvény 2012. január 1-jei változása alapján háromévente,
minden esetben kötelezőa tételes leltárfelvétel.
Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi
nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan
vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár
összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és a
mérlegfordulónapra vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel kell
végrehajtania.
Kizárólag csak értékben kimutatott eszközöknél és
kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe
helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál
és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, valamint a
dematerializált értékpapíroknál a leltározást egyeztetéssel kell a
gazdálkodónak elvégeznie.
A leltárban az értékkel nem rendelkező eszközöket is
szerepeltetni kell addig, amíg azokat nem vezetik ki a gazdálkodó
könyveiből.
A leltárnak a világosság elve alapján áttekinthetőnek kell lennie,
ezért az eszközöket és forrásokat főkönyvi számlánkénti,
mérlegtételenkénti bontásban kell tartalmaznia (méret, típus,
bekerülés, fajta stb. szerinti részletezéssel).
A leltár az
ellenőrizhetőség követelménye alapján tartalmazza a leltározás pontos
dátumát, a leltári tételek megnevezését, az azonosításhoz szükséges
egyéb adatokat, a mérlegfordulónapon meglévő eszközök és források
állományát (legalább mérlegtételek szerinti bontásban), valamint a
mennyiségben és értékben leltározható eszközöknél az értékelés alapjául
szolgáló egységárakat.
Mivel a gazdálkodó mérlegét, a vagyonelemek részletes felmérését a
leltár támasztja alá, a leltár a mérleg legfőbb bizonylata.
A
gazdálkodónak a leltárt olvasható formában legalább 8 évig kell
megőriznie, illetve ellenőrzés során az adózás rendjéről szóló törvény
alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására három munkanapon belül
be kell tudni mutatnia. Forrás: NAV
