A pénzügyi, jogi és a
gazdasági
szakembereknek gyakorta okoznak fejtörést a kapcsolt vállalkozások,
mert az egyik legösszetettebb feladatok közé tartozik a kapcsolt
viszony meghatározása.
Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás rendszere, hiszen több jogszabályt együttesen kell vizsgálni, másrészt a szükséges – jogi és üzleti – információk rendelkezésre állásának hiánya is problémát jelenthet.
A kapcsolódó munka időigényes és szerteágazó.
Nem elég a személyes kapcsolatokat felderíteni, de az üzleti kapcsolatok létrejöttét is vizsgálni kell, ugyanis önmagában a személyes kapcsolat nem fogja kapcsolttá tenni a vállalkozásokat, a közöttük fennálló üzlet kapcsolatra is figyelemmel kell lenni.
A kapcsolt vállalkozások (egymástól tulajdonosi, ügyvezetési szempontból, vagy más szoros függés okán nem független vállalkozások) az adórendszerben különleges helyet foglalnak el.
Egyrészt vannak olyan előírások, melyek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan speciális terheket rónak, ilyenek lehetnek például a bejelentési kötelezettségek, bizonyítási kötelezettségek vagy az egyéb adminisztrációs előírások.
Másrészt a jogszabályi keretek számos előnyös lehetőséget vagy adminisztrációs egyszerűsítést kínálnak a kapcsolt vállalkozások számára, mint például az ingatlan átruházás illetékmentessége, a csoportos társasági adó alanyiság, a csoportos áfa alanyiság.
Az azonos többségi irányítás alatt álló vagy azonos ügyvezetés alá tartozó vállalkozások, egyéb szervezetek esetében nem beszélhetünk független működésről.
Az ilyen entitások az egymás közötti szerződéseikben, megállapodásaikban eltérhetnek a független felek között szokásos, piaci feltételektől és áraktól, mely által a jövedelmüket és az adóalapjukat is manipulálhatják.
Ezért aztán ezeknek az entitásoknak (pl. magánszemély tulajdonosok, őstermelők, egyéni vállalkozások, társas vállalkozások, egyesületek, alapítványok, stb.) be kell tartaniuk egy speciális alapelvet az adózásuk során, ezt hívjuk a szokásos piaci ár elvének.
A jogszabályi hierarchia csúcsán helyet foglaló Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban Ptk.) is foglalkozik a kapcsoltság megállapításának alapjául szolgáló befolyás fogalmának meghatározásával. Ptk. 8:2. § szerint a többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A meghatározó befolyást pedig úgy definiálja a törvény, hogy ez akkor valósul meg, ha a befolyással rendelkező közvetlenül, vagy közvetve jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján ezen személyek a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
Közvetett befolyást gyakorol az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír.
Fontos kiemelni, hogy ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. Gyakori kérdés a családtagok, problematikája!
A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
Ez utóbbi esetben a közeli hozzátartozó fogalmának definíciójának meghatározása során is a Ptk. lesz a segítségünkre, amelynek 8:1. § (1) bekezdése alapján közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Forrás: Borsy Ügyvédi Iroda, www.borsyugyveditarsulas.hu
Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás rendszere, hiszen több jogszabályt együttesen kell vizsgálni, másrészt a szükséges – jogi és üzleti – információk rendelkezésre állásának hiánya is problémát jelenthet.
A kapcsolódó munka időigényes és szerteágazó.
Nem elég a személyes kapcsolatokat felderíteni, de az üzleti kapcsolatok létrejöttét is vizsgálni kell, ugyanis önmagában a személyes kapcsolat nem fogja kapcsolttá tenni a vállalkozásokat, a közöttük fennálló üzlet kapcsolatra is figyelemmel kell lenni.
A kapcsolt vállalkozások (egymástól tulajdonosi, ügyvezetési szempontból, vagy más szoros függés okán nem független vállalkozások) az adórendszerben különleges helyet foglalnak el.
Egyrészt vannak olyan előírások, melyek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan speciális terheket rónak, ilyenek lehetnek például a bejelentési kötelezettségek, bizonyítási kötelezettségek vagy az egyéb adminisztrációs előírások.
Másrészt a jogszabályi keretek számos előnyös lehetőséget vagy adminisztrációs egyszerűsítést kínálnak a kapcsolt vállalkozások számára, mint például az ingatlan átruházás illetékmentessége, a csoportos társasági adó alanyiság, a csoportos áfa alanyiság.
Az azonos többségi irányítás alatt álló vagy azonos ügyvezetés alá tartozó vállalkozások, egyéb szervezetek esetében nem beszélhetünk független működésről.
Az ilyen entitások az egymás közötti szerződéseikben, megállapodásaikban eltérhetnek a független felek között szokásos, piaci feltételektől és áraktól, mely által a jövedelmüket és az adóalapjukat is manipulálhatják.
Ezért aztán ezeknek az entitásoknak (pl. magánszemély tulajdonosok, őstermelők, egyéni vállalkozások, társas vállalkozások, egyesületek, alapítványok, stb.) be kell tartaniuk egy speciális alapelvet az adózásuk során, ezt hívjuk a szokásos piaci ár elvének.
A jogszabályi hierarchia csúcsán helyet foglaló Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban Ptk.) is foglalkozik a kapcsoltság megállapításának alapjául szolgáló befolyás fogalmának meghatározásával. Ptk. 8:2. § szerint a többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A meghatározó befolyást pedig úgy definiálja a törvény, hogy ez akkor valósul meg, ha a befolyással rendelkező közvetlenül, vagy közvetve jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján ezen személyek a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
Közvetett befolyást gyakorol az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír.
Fontos kiemelni, hogy ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. Gyakori kérdés a családtagok, problematikája!
A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
Ez utóbbi esetben a közeli hozzátartozó fogalmának definíciójának meghatározása során is a Ptk. lesz a segítségünkre, amelynek 8:1. § (1) bekezdése alapján közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Forrás: Borsy Ügyvédi Iroda, www.borsyugyveditarsulas.hu